A MÁJ ÉS EPEUTAK BETEGSÉGEI

 

 

Az ókori Keleten a máj és epeúti megbetegedésekhez komolyan viszonyultak, mivel azzal számoltak, hogy a máj az emberi szervezet vérmennyiségének szabályozását és tároló funkcióit látja el. Amennyiben a máj veszített ezekbõl a funkciókból, akkor ez különbözõ vérzések kifejlõdéséhez vezetett. Ismert, hogy a májban olyan biológiailag aktív anyagok képzõdnek, amelyek a véralvadásban szerepet játszanak. Az ókori gyógyítók rámutattak – a máj közvetlen, a bordakörnyék az inak területi ellenõrzésével – arra, hogy mi vezetett az izmok megbetegedéséhez – merevedéséhez és görcshöz. Keleten megjegyezték, hogy a máj tükre – az ember szeme és a máj közvetlen megbetegedésére az emberi jellemnek hatása van. A népi közmondás: „Nekem õ a májamban van” – sem véletlenül jelent meg. A bulgár gyógyítók úgy vélték, ókori koncepciójuk alapján, hogy a máj szorosan kapcsolódik az ember lelkivilágához, és hogy a máj térségében és a jobb mellbimbónál energia központ helyezkedik el, amely a szervezet pszichikai védelmi szerepét tölti be.

Az ókori Keleten az epehólyagot a máj elválaszthatatlan részének tekintették. A gyógyítók úgy vélték, hogy az epehólyag a máj funkcionális szerepét játssza.

A fentiek miatt a májban elõforduló elváltozások hatottak az epehólyag mõködésére és viszont. A máj és epehólyag mõködése hatással van az ember közérzetére. A fenti okok figyelembevételével, a gyógyítók hatva a májra és az epehólyagra, olyan betegségeket távolítottak el, mint a gyors elfáradás, gyengelátás, lobbanékonyság, fejfájás, félelem, nemi szervek elváltozásai, stb.


HEVENY MÁJGYULLADÁS (Hepatitis acuta)

 

 

A heveny májgyulladás egyesíti a heveny csoport, alapjaiban fertõzõ betegségeket, amelyek a máj parenhimáját (vékonyfalú élõsejt) támadják meg elsõsorban. A máj, epehólyag, szív, vese, meridiánjaiban az energia-cirkuláció egyensúly megbomlása ahhoz vezet, hogy a májat könnyen megtámadják az A típusú vírusok (Botkin betegség) B és C vírusok. A járványos májgyulladás a szervezetnek más anyagok által való mérgezése miatt jön létre.

Járványos májgyulladás esetén a beteg általános közérzetének romlásával egyidejõleg, alap szimptómaként a sárgaság jelentkezik. A legtöbb esetben májnagyobbodás és fájdalom észlelhetõ, továbbá a máj kifejezett funkcionális elégtelensége tapasztalható. A heveny alkoholos májgyulladás jelensége a sárgaság, a gyomor felsõ részében a nehézségérzet, gyakori hidegrázás, mérsékelt fehérvérõség, a SOE megnövekedése.

A járványos májgyulladás nehezebb eseteit a heveny és heveny nélküli máj disztrofia okozhatja.

A máj disztrofiája lefolyhat heveny és heveny nélkül, amely a vírusos májgyulladás okát képezheti, valamint a máj más megbetegedéseit is (krónikus hepatitis, májzsugorodás, stb.) okozhatja.

A heveny nélküli disztrofia kifejlõdésénél a beteg apatikussá, a környezetéhez közömbössé válik. Néha ellenkezõleg, álmatlanság, izgatottság, lázálom hallucináció és lelki zavar tapasztalható.

Gyakori a testhõmérséklet lényeges megemelkedése, a szájból édeskés illat terjeng. A máj méreteiben viszonylag gyorsan csökken.

A heveny nélküli disztrofia esetén a fenti jelenségek lassan fejlõdnek ki. A megbetegedés idõszakában a szív és érrendszer oldaláról, szívverés növekedéssel egyidejõleg ritmuszavar és az arteriális vérnyomás csökkenése észlelhetõ.

A betegség gyógyítása a beteg részére nyugalom elrendezésével, szigorú diéta betartásával, napirend beállításával és szükség esetén gyógyító koplalás meghatározásával kezdõdik.

Heveny májgyulladás idõszakában az energiahatás több szakaszában történik. Az elsõ szakasz, a páciens mezejével való foglalkozás szakasza. Itt állapítják meg, hogy nincs e energia elfolyás az energiaközpont térségében, amelyik a máj és a jobb mellbimbó között helyezkedik el (Kívánság-csakra). Az energia elfolyás csatornáinak elzárása után a máj területe feltöltõdik friss energiával, amelyet a gyógyító a szervezetben el kell, hogy rendezzen, melyhez ki kell, hogy használja a máj energia párosát. A fantommal való foglalkozás esetén a távolság nem lényeges, a gyógyító az energia háromszögben állandóan irányítja az egyensúlyt, amelyet három szerv képvisel – máj, szív, és vesék. A májra való hatás idõszakában stimulálni kell az epehólyaggal és epevezetékkel való foglalkozást is.

A májjal való foglalkozás következõ szakasza a Muladhára-, Szvadhisztána-, Manipura-, Anaháta, stb. csakrák energiaközpontjainak energiával való feltöltése. A hatás végrehajtása érintkezõ-távolsági kombinációval történik, a lábak nagyujján át (érintkezõ) és a gyógyító harmadik szeme energiájának a beteg energiaközpontjába való irányítás útján valósul meg (távolsági). Ezt követõen a foglalkozás távolságilag történik: a gyógyító a beteg energia mezejének minden hézagját betömi és feltölti azt élet-pránával.

A bulgár gyógyítók javaslatai:

1.      Szigorú diéta és gyógykoplalás végrehajtása két hétig.

2.      A has rendszeres masszírozása (lásd: A bulgár gyógyítók titkai c. fejezetet).

3.      Gyógyteák használata (lásd: a Fitoterápia c. részt).

 


IDÜLT MÁJGYULLADÁS (Hepatitis chronica)

 

 

Az idült májgyulladás lassan lefolyó betegség, a máj parenhimájában (vékonyfalú élõsejt), valamint szövetei között (interszticióban). Az idült májgyulladás legtöbb esetben az elhúzódó vagy visszaesõ heveny májgyulladás következménye. Az idült májgyulladás a heveny májgyulladás és a májzsugorodás közötti idõben alakul ki. A megbetegedés két formáját emelik ki: kevésbé aktív és aktív.

Az idült májgyulladás legtöbbször a heveny vírusos májgyulladás következménye, ritkábban az epeutak idült gyulladásos megbetegedéseinek átmenete a belsõ májutakon át a máj parenhimájára.

A máj mõködéséért felelõs energiacsatornán és központok energia-cirkulálásának megromlása kifejlõdését szolgálhatja a táplálkozás megromlása, többek között vitamin-és fehérjehiány és az idült alkoholizmus.

Hosszantartó idült megbetegedések (gyomorhurut, gyomor és nyombélfekély, bélgyulladás, vesegyulladás, stb.) is kiválthatják az idült májgyulladást. Az idült májgyulladásnál a betegek májtájéki fájdalomra panaszkodnak. A fájdalomra nem ritkán felerõsödik a hibás étrend, a fizikai munka esetén – hajlott test állapotban, hirtelen mozdulatok esetén. Megfigyelhetõ jelenség, mint forróság a szájban, étvágytalanság, émelygés, ritkábban hányinger, és székletváltozások. Sok esetben csökken a munkaképesség, ingerlékenység jelenik meg, néha fejfájás. Ritkábban észlelhetõ a bõr nem állandó viszketése, néha lokális karakterõ. Egyes esetekben jelentkezik a bõr sárgássága, a máj rendszerint megnagyobbodik.

Az idült májgyulladás gyógyítása, sokban hasonlít a heveny májgyulladás gyógyítási formáihoz. Az idült májgyulladás heveny idõszakában is kötelezõ az ágybanfekvés betartása. Szigorú diétát határoznak meg, teljes értékõ, könnyen feldolgozható fehérje és szénhidrát mennyiséggel. Növényi eredetõ zsírok, kismennyiségõ felhasználása. A diéta vitaminokban gazdag kell, hogy legyen (zöldségek, gyümölcsök). Sóból, naponta nem több, mint 3 grammot lehet fogyasztani.

Az energiahatás ugyanúgy valósul meg, mint a heveny májgyulladás esetében, kiegészítve a fõ energiacsatorna külön gyógyításával, amely a gerinc és fej mentén helyezkedik el.

Az energiacsatorna gyógyítása a gerinc áttekintésével kezdõdik, amikor a gyógyító a hiányosságokat manuálisan távolítja el, majd energiával (lásd: A gerinc gyógyítása c. fejezetet) gyógyít.

Az idült májgyulladás esetén a bulgár gyógyítók mindenkor a beteg telepatikus központja (Adzsna-csakra) útján hatottak a májra. õk úgy vélték, hogy az idült májgyulladás gyógyítási programjának behelyezésére azért van szükség, hogy megõrizzék a páciens helyreállított energiamezejét. A program behelyezésérõl részletesebb ismereteket lásd A gyomor fekélybetegségei és az idült bélhurut c. fejezetekben.

A gyógyító hatva a májra, idült májgyulladás esetén a következõ sorrendiséget kell, hogy betartsa:

1.      A páciens energiamezejével való foglalkozás.

2.      A fõ energiacsatornával való foglalkozás.

3.      A belsõ szervek energiapárosával való foglalkozás.

4.      A gyógyítás programjának behelyezése.

A bulgár gyógyítók javaslatai:

1.      Diéta betartása, erõs, sós, sült, zsíros étel nélkül.

2.      Rendszeresen könnyítõ napok és gyógykoplalás végzése.

3.      Gyógyteák fogyasztása.

4.      Légzõ-tornagyakorlatok végzése.

5.      A has rendszeres önmasszírozása.

 


EPEHÓLYAG-GYULLADÁS (Cholecystitis)

 

 

Az epehólyag-gyulladást a máj, epehólyag, gyomor, vékonybél rendszer, húgyhólyag, stb. meridiánjaiban megbomló energia-cirkuláció okozza. Az energia kiegyensúlyozatlanság az epehólyag és vezetékei legyengüléséhez vezet, ami lehetõvé teszi azok különbözõ típusú fertõzését. Egyes esetekben a mérgezést a hólyag nyálkahártyájának hasnyálmirigy-váladék általi ingerlése okozza.

Az epehólyag-gyulladásnak feltételeként jelentkezik az epedugulás, amit az epevezetékben bekövetkezett bomlás eredményez, a rendszertelen étkezés, a kevés mozgás, allergiás tényezõk következtében.

 

 

Az epehólyag megnövekedett energia kópiájára való hatás.

 

 

 

Heveny és idült epehólyag-gyulladást különböztetnek meg. A heveny epehólyag-gyulladás váratlanul jelentkezik, nagy fájdalommal a jobb csípõ tájékán és ritkábban a köldök tájon. A fájdalom jellemzõ kiterjedése a jobb vállra, nyakra, lapockára, a derék jobb oldalára. A fájdalom jelei mellett émelygés jelentkezik, de nem ritkán epehányással fejezõdik be.

Az idült epehólyag-gyulladás a heveny gyulladás visszahúzódásának következménye lehet. Legtöbb esetben azonban az idült változat alakul ki elsõnek. Kezdete észrevétlen, a betegnek étkezés után nehézség vagy feszültségérzete támad.

A tompa fájdalmakra gyakrabban a jobb vállba, lapockába, szívtájékra, derékra terjed ki. A fájdalom éles mozdulatoknál kiélezõdik. Az idült epehólyag-gyulladást esetenként erõs émelygés, hányinger, forróság a szájban, nem ritkán szorulás kíséri. A legtöbb esetben az étkezés normális.

Az idült epehólyag-gyulladás gyógyítása hasonlóan történik, mint az epevezeték gyógyításáé (lásd: Az epevezetékek gyulladása c. részt).

 


AZ EPEVEZETÉKEK GYULLADÁSA (Cholangitis)

 

 

Cholangitis – az epevezetékek gyulladásos folyamata. Az epevezetékek gyulladása gyakran összekapcsolódik az epehólyag-gyulladással, a folyamat szintén epekövesség kíséri.

A megbetegedés okaként jelentkezik a máj, epehólyag és az epevezetékek energia-védelmének legyengülése, ami miatt oda könnyen jutnak be a fertõzések és a férgek.

Az epevezetékek gyulladásos folyamatában szerepük van a hasüregi szervek különbözõ energia-egyensúly zavarainak, melyek jelenlétében a másodlagos epevezeték gyulladása lép fel. Heveny és idült epevezeték-gyulladás váratlanul kezdõdik, a testhõmérséklet gyors emelkedésével, émelygéssel, néha hányással. A szétfeszítés, nehézségérzet, majd a jobb oldal csípõ részében fájdalom jelenik meg.

A betegség elsõ napjaiban már észlelhetõ a máj megnagyobbodása. A SOE progresszív növekedése figyelhetõ meg.

 

 

Érintkezõ-távolsági hatás a Manipura – és Anaháta-csakrákra a láb IV. ujján át epevezeték gyulladása esetén.

 

 

 

Az idült epevezeték-gyulladás gyakran kapcsolódik az epehólyag-gyulladáshoz (epehólyag-epevezeték gyulladás) vagy májgyulladáshoz (epés-májgyulladás). Az idült epevezeték gyulladásnál általában tompa, gyakran feszítõ jellegõ fájdalom tapasztalható a jobb oldali csípõ részén, ami nem ritkán a helytelen táplálkozáshoz, test összerázásához, a test hajlott állapotban való munkavégzéshez, heves mozdulatokhoz kapcsolódik. Egyes esetekben a tüdõgyulladás, torokgyulladás, influenza, stb. is hozzájárul az epevezeték gyulladásának kialakulásához. Gyakran észlelünk keserõ, fémes ízt a szájban, bõrviszketést, testhõmérséklet növekedést. Megfigyelhetõ a máj megnagyobbodása.

A hosszan lefolyó epevezeték gyulladásnál általában bekapcsolódik a máj és az epehólyag, ami a vezetékek meszesedéséhez vezethet, a továbbiakban kõ beékelõdés zárhatja el azt.

Az epevezetékek gyulladásának gyógyítását szigorú fekvés, gyógykoplalás (három napig) elrendelésével kezdik. Epevízhajtó gyógyteák fogyasztását határozzák meg.

Az epehólyag és epevezeték gyulladásos folyamatának gyógyítása esetén az energiagyógyítás több szakaszban történik – úgy távolságilag, mint érintkezõleg valósul meg a ráhatás.

A gyógyító egyik legfontosabb feladata, hogy az epevezetékek görcsös állapotát megszõntesse, amely akadályozza az epeelfolyást az epehólyagból, valamint biztosítja a máj funkcionális állapotának javulását.

A fentiek érdekében a gyógyító távolságilag, fentrõl lefelé és vissza az energiacsatornákon hajtja az energiát. Már az elsõ másodpercekben lecsökkennek a fájdalomérzések a jobb csípõ alatti területen. A gyógyító ezt követõen végrehajtja a máj munkájának, az epehólyagnak és epevezetékeknek energetikai stimulációját.

A feladatot a szervek energiai másolataival valósítja meg. Fontos ez esetben az energiaegyensúly helyreállítása, az emésztõrendszer más szerveiben, vagy a légzõrendszerben, más rendszerekben, amelyek negatívan hatnak a máj területére és az epevezetékekre.

A gyógyítás következõ szakasza – ez az epevezetékek nyálkahártyájára és más magára az epehólyagra való hatás. A gyógyító ennek érdekében a szervek energiapárosát mértékben növeli meg és kiegyenlítve megtölti energiával a nyálkahártyát. A bulgár gyógyítók régóta kihasználják, és gyakran alkalmazzák a szervek, rendszerek vagy az egész szervezet fantomjainak (energia másolat) megnagyobbítása vagy csökkentése módszerét.

Az epehólyag és epevezetékek gyógyításának kötelezõ szakasza, hatás az Adzsna-csakrán át (telepatikus központ) az Anaháta és Manipura-csakrákra, egyidejõleg a gyógyítási program behelyezésének elvégzésével (lásd: A fekélybetegségek és A bélhurut c. fejezeteket). A jobb hatás érdekében a gyógyítók kihasználják az érintkezõ-távolsági kombinációs hatást. A lábak negyedik ujján át (érintkezõ) küldik az energiát a harmadik és negyedik energiaközpontokba (távolsági).

A gyakorlat, mint mindig a beteg aurájának életenergiával való feltöltésével fejezõdik be.

 

 

A bulgár gyógyítók javaslatai:

1.      Rendszeres gyógykoplalás végrehajtása, kötelezõ gyomor-bélrendszer átmosással.

2.      Zsír nélküli diéta betartása.

3.      Epe-és vízhajtó gyógyteák fogyasztása (lásd: Fitoterápia c. fejezetet).

4.      A has rendszeres önmasszírozása (lásd: A bulgár gyógyítók rejtett titkai c. fejezetet). A bulgár gyógyítók szerint nagyon erõs hatása van a bal kéznek a jobb csípõre való ráhelyezésének. Véleményük szerint ezt reggel és este k ell végezni. A kezet addig kell ilyen állapotban tartani, amíg a gyomor nem kezd el korogni.

5.      Légzõ és testtornagyakorlatok végrehajtása (lásd: Légzõ-tornagyakorlatok c. fejezetet).

 

Hosted by uCoz