|
A
BETEGSÉGEK OKAI Ó TI, AKIK HISZTEK! ÓVAKODJATOK SOK GONDOLATTÓL! HISZEN A GODNOLATOK NÉMELYIKE - BŰN; ÉS NE KUTASSÁTOK NEHOGY EGYESEKET KÖZÜLETEK
SZIDALMAZZANAK MÁSOK SZEMEIÉRT KORÁN 49. SZÚRA SZOBÁK Az ember
egészsége a meridián rendszerében lévő energia többlettől vagy hiánytól függ,
amely biztosítja a vér forgását és a prána cirkulációját (isteni energia) a
szervezetben. A bulgár
gyógyítók véleménye szerint, az ember él és megőrzi saját egészségét, a saját
anyagából kapott energiájából, valamint az egész élete során a környezetéből
felvett kiegészítő energia segítségével. Az
összes energia, amely az emberben van, és kívülről kerül be, azon szervek és a
szervezetek rendszerének normális munkájára van tervezve, amelyektől függ az élet.
Amennyiben az ember testében az energia normális cirkulálása felborul, betegség
kezdődik, a prána-áramlás megszűnése halált okoz. Az ember
a Világegyetem része, így: a természeté, klímáé, Kozmoszé. Az emberben az
energia normális körforgását, éppen ezért befolyásolják az időjárási
feltételek, a Hold fázisai, a csillagok állása a munkahelyen más emberekhez
való viszony, valamint a családi kapcsolatok. A Föld energiájának nagy hatása
van az ember egészségére. Az emberek, ősidőktől kezdve, nagy körültekintéssel
határozták meg hol építik meg házukat, vagy hol rendezik be éjszakai
szálláshelyüket. A Föld
mágnesességének pólusosságát vette figyelembe az ember a saját testének
alvásközbeni, vagy imahelyzetének orientálásánál, valamint az elhalálozott
testének temetésekor. Minden
betegség okozója az energia-egyensúly megbomlása, a tibeti és indiai gyógyászok
szerint - ez a tulajdonság, amely az Én távollétének ismeretlenségéből fakad. A
tibetiek úgy vélték, hogy amíg minden teremtmény a tudatlanság hatalmában van,
addig a betegséget nem kerülheti el. A tudatlanságból fakadó főbb tényezők:
félelem, gyűlölet, butaság - a három méreg tényezőjének voltak nyilvánítva.
Ezeknek a mérgeknek a gyümölcsei, három betegség-kezdeményből eredtek, ezek:
szél, epe és nyálka. A tibetiek és indiaiak véleménye szerint, amíg ebben a
három kezdeményben (indiaiaknál ez az epe, a nyálka - nyák - a levegő vagy
vata, pitta és kapha) nincs változás, addig ezek, mint a betegségek potenciális
okozói, jelen vannak. E három kezdemény közötti egyensúly megromlása
következtében, azok betegségként jelenülnek meg, és ártani kezdenek a
szervezetnek és az életnek. A tibeti
gyógyítók vallották, hogy az epe megzavarása elégeti a szervezet erejét,
tekintettel arra, hogy az epe a Tűz természetével rendelkezik és forró. Alsó
elhelyezkedéséből felfelé igyekszik. Mindenféle lázas betegség tőle ered. A nyálka
megzavarása a tűz és a meleg legyűrését eredményezi, tekintettel arra, hogy az
a Víz természetével rendelkezik és hűvös. Fentről lefelé hat. A hideg és meleg
részére a szél jelenti a közöst. A szél a napot túlhevíti, vagyis a
szervezetben, pozitív energia többletével, energia egyensúlyt bont meg.
Holdvilágnál, vagyis amikor a szervezetet negatív energia árasztja el, a szél
növeli a lehűlést. A szél
hat fel és le, külsőleg és belsőleg. A tibetiek szerint, a szél váltja ki a
hideg és a test közötti feszültséget, ezért a legtöbb betegség okozójának is
tekintették. A tibeti
orvosok nagy figyelmet fordítottak a betegségek keletkezésének három
feltételére - ezek előidéző, felgyülemlő és megjelenni képes feltételek. Az
ELŐIDÉZŐ feltételek azok, amelyek szülik és növelik a betegségeket. A
FELHALMOZÓ feltételek, amelyek gyűjtik, és mozgásba hozzák a betegségeket. A
MEGJELENNI KÉPES feltételek adják a lökést a betegség megjelenéséhez. Az
előidéző feltételek közé tartoznak: az időjárási tényezők, az érzékszervek és
az életforma. Ezek hiánya, többlete és hamissága szüli a betegségeket. Amikor
kevés van melegből, hidegből, és csapadékból ez a hiányt jelez, fordítva - ha
túl sok van belőlük - fölöslegek. Amikor az öt szerv, a saját öt felfogó
objektumával keveset találkozik, vagy egyáltalán nincsen kapcsolatban - ez
hiányt, a túlzott kapcsolat fölösleget jelent. Nem lesz tökéletes az érintkezés
azáltal, hogy túl közel vagy távol vannak egymástól, túl sok, vagy kevés van
belőlük, s azáltal, hogy megfélemlítenek vagy előidézik a szenvedést. Az
életformához tartoznak a test, nyelv, és lélek cselekedetei. Abban az esetben,
ha azok keveset érintkeznek a saját szerveikkel, rosszul hatják át azokat - ez
a hiány jele. Ha erőteljes kapcsolatban vannak, ez a többlet jele. Az inger
visszatartása, elfojtása, panaszkodás - ez szintén rossz, ez nem természetes
viselkedés. Második
feltétel, a felhalmozás - ez nem más, mint mozgásba hozni és elcsendesíteni a
betegségeket, amelyeknek oka, karaktere és időbenisége van. Okai: durva és
forró - felhalmozza a szél, mozgásba hozza azt a forró, elcsendesíti az olajos
és a forró. Az erős
és a hideg felhalmozzák az epét, melyet mozgásba hoz a forró, elcsendesíti azt
a tompító és a hűvös. A nehéz, olajos és hűvös a nyálkában halmozódik fel,
mozgásba hozza azt a forró, csillapítja a durva. Amikor a
szél, epe, nyálka - nyák - a saját helyükön, egyensúlyban vannak, akkor azok
nyugodtak. Amennyiben azok, a saját helyükön megkezdik a felhalmozódást,
ellentétbe lépnek önmaguk alapjával, a másikhoz húznak, nem a saját útjaikon
igyekeznek mozogni. Ekkor a betegség ismertetőjelei nyílttá válnak. Az idő
hasonlóan nagy hatással van a három tulajdonság közötti egyensúlyra. Például a
szél megjelenik a növényzet kibontakozási periódusában, de ugyanígy a többi
három szezonban is. Az epe a nyár kezdetén jelenik meg, a nyálka a télúton.
Elidegeníthetetlen részei az időnek az időjárási viszonyok, a lakhely, az ember
testfelépítése, étkezése és életmódja. A növények növekedésének periódusában, a
könnyű és durva feltételek, a szél felhalmozásához vezetnek, de a test nem ad
nekik kiutat. Amennyiben a nyár esős, akkor a hideg mozgást biztosít a szélnek.
Ősszel az olajos és meleg csillapítja a szelet. A nyári
hónapokban az olajos és hűvös fölhalmozzák az epét, de az nem indul mozgásba.
Az epe ingerlése ősszel az olajostól és a melegtől indul be, csillapítását
viszont a tél kezdetén a hűvös eredményezi. A tél
végén a hűvöstől, nehéztől és olajostól a nyálka (nyák) felgyülemlik. Ez
azonban elrejtőzik és csak tavasszal, a napsugarak melegétől lángol fel. Nyáron
viszont a nyálka, a könnyűtől, és durvától lecsillapodik. A
szezonoktól függetlenül, a betegségek az étkezéstől és az életviteltől is
fellángolhatnak. A tibeti gyógyítók úgy vélik, hogy a megbetegedés feltételei
általánosak és egyediek lehetnek. ÁLTALÁNOSAK
- ezek: az első elemek időszaka, mérgek nem megfelelő táplálkozás, téves
gyógyítás, és más tényezők. EGYEDIEK
- ezek: a keserű telítettsége, a könnyű, nehéz, nemi túlzások, éhség,
kialvatlanság, túlzott munkavégzés éhgyomorra, bőséges véráramlás, erős hányás
és hasmenés, meghűlés a fagyban, sírás végkimerülésig, bánat a szívben,
bőszavúság, hosszú ideig energiaszegény táplálkozás, inger visszatartása,
úgyszintén a túlzott erőlködés. Ezek az egyedi feltételek mozgásba hozzák a
szelet. Az
egyedi feltételek, amelyek az epe forróságát váltják ki az alábbiak: hajlam az
elkeseredésre, erősségre, forróságra, olajosra, kimeríthetetlen megvetés a
lelki világban, álom forró napon és az abból való felébredés utáni nehéz munka
végzése, nehéz teherviselés, keményföld ásása, nyílvessző feszes húzása, lóról
való leesés, verekedés, birkózás, versenyfutás teljes erőből, kővel való
megdobás, bottal verés, nagymennyiségű étel fogyasztása - különösen hús,
nádcukor és tea. A
feltételek, amelyek kiváltják a nyálkahártya betegséget, az alábbiak:
érzékenység a keserűségre, édesre, nehézre, hidegre, olajosra, evés után kis
mozgás, alvás nappal, fekvés a nedvesen, fürdés, könnyű öltözködés, a búza,
borsó, nyers és romlott gyümölcs, szárított kecskehús, állott hús, zsír,
felforralt és megkeseredett növényi olaj, öreg zöldségek, állott retek,
fokhagyma és más nyersáru, félig főtt - megsavanyodott - leégett étel,
kecsketej és az abból készített termékek, hideg tea és víz, az élelem és
folyadék túlzott bősége, a teljes fövés előtti élelem fogyasztása. Amennyiben
a fenti feltételek keverednek, akkor a betegség bonyolult lesz. A bulgár
orvosok szintén úgy vélték, hogy a lélek negatív állapota, a lelki kínok,
túlzott táplálkozás, élvezeti cikkek használata (alkohol, dohány, kávé, stb.)
az agyvelőben és a gerincvelőben elhelyezkedett fő energia központokra ható
nemi izgalom - mind megingatják a szervezet energiaegyensúlyát, s a
betegségekhez, illetve a fizikai halálhoz vezetnek. Az
energiaáramlás megbomlása során a belső szervek és a test szöveteinek
funkcionálása romlik, és különböző patológiai szimptómák A bulgár
orvosok ezért legfontosabbnak tartották az ember életenergiájának, a Kozmosz és
a Föld energiájának kihasználását, visszaállítva azok normális folyamatát,
megelőzését és megszűntetését a betegségeknek, biztosítva a szervezet jó
közérzetét. Befejezve
a betegségek okainak rövid feltárását, szeretném ráirányítani a kezdő
extraszenszek figyelmét a bulgár gyógyítók javaslataira. Ne
kezdjék meg a pácienssel való energia tevékenységet: 1. Diagnózis
megállapítása nélkül; 2. Az egy
huszonnégy óra alatti, a holdfogyatkozáskor, az évszakokban fellépő
fájdalmakról való kikérdezés nélkül;
3.
Amíg ismeretlenek
annak lakhelyi körülményei
4.
5. A
páciens által végzett munka nehézségének, foglalkoztatás formájának megismerése
nélkül; 6. Lelkiállapotának
feltárása nélkül. Szeretném továbbá, az energiával kezdő gyógyítók figyelmét felhívni arra, hogy ne viszonyuljanak szkeptikusan a tibeti orvosok fent említett olyan megállapításaihoz, mint a hideg, forró, olajos, nehéz, könnyű, eltompító, éles stb. tekintettel arra, hogy ezeket a minőségeket érzékelni lehet, az energiával dolgozva. Természetesen minden a gyakorlattal és tudással jön.
|
