HIPERTУNIБS BETEGSЙG (Morbus hypertonicus)

 

 

 

A hipertуniбs betegsйg alatt a krуnikus, erõsцdõ megbetegedйst folyamatot йrtelmezik, a fõ energia csatornбban az energia egyensъly megbomlбsa idйzi elõ- amely csatorna a gerincoszlop mentйn elhelyezkedve a fejbъb felй emelkedik -, melynek jellemzõ tulajdonsбgakйnt az artйriбs nyomбs nцvekedйse jelentkezik (szisztolй йs diasztolй). Az energia kiegyensъlyozatlansбg hatбsбra megromlik az agyvelõben a magasabb idegrendszer funkciуja – a nagy agykйreg, a hipotalamusz (a kцztiagynak a lбtуtelep alatti rйsze, amely a szervezet vнz-, zsнr-, szйnhidrбtos sуforgalmбt szabбlyozza), nyъltagy, ami az artйria tуnusбnak nцvekedйsйhez vezet.

A bulgбr gyуgyнtуk kivбlasztottбk a hipertуniбs betegsйgek fejlõdйsйnek, ъgy kьlsõ, mint belsõ tйnyezõit. Az õ szбmнtбsaik szerint a negatнv emуciуk (hatбsok) kaput nyitottak (energia kцzpontokat) azйrt, hogy oda a gonosz lelkek belйphessenek, melynek kцvetkeztйben a kцzponti idegrendszerben lйtrejцtt az energiapangбs йs rombolуdott az ember aurбja.

A belsõ okok kцzьl, õk elsõsorban a vesйk megbetegedйseit jegyeztйk meg. A korszerõ orvostudomбny, a vese elйgtelensйgek alбbbi formбit emeli ki: autoimmunizбciуs (allergikus – az egyйn sajбt szцveti antigйnjйvel szemben termel ellenanyagot), infekciуzus (pielonefritikus), a vese artйriбk sйrьlйse, a vesйk urolуgiai megbetegedйsei.

A hipertуniбs betegsйg alapjakйnt jelentkeztek mйg:

-         endokrin arteriбlis magas vйrnyomбs;

-         a vastagvйrerek йs a szнv sйrьlйse;

-         a kцzponti idegrendszer szervi sйrьlйsei (agyvelõgyulladбs, daganat, sйrьlйs, gуcos helyi vйrszegйnysйg).

A hipertуniбs betegsйg a gyуgyszerszedйs hatбsбra is fellйphet (pl.: efedrin). A bulgбr gyуgyнtуk mбr rйgen felfedeztйk a hбtgerincben elõfordulу bomlбsok йs az arteriбlis nyomбsvбltozбs kцzцtti kapcsolatot.

A hipertуniбs betegsйg tьnetkйpe kцtõdik a megbetegedйs kezdeti jellegйhez (heveny vagy fokozatos).

A betegsйgnek lassan sъlyosbodу-, йs gyorsan sъlyosbodу folyamatait kьlцnbцztetik meg.

 

 

 

Artйriбs nyomбs kiegyenlнtйse az Adzsna-csakrбra valу hatбs ъtjбn.

 

 

A gyorsan sъlyosbodу folyamatnбl kьlцnцsen veszйlyes a magas szisztolй йs diasztolй nyomбs, ami szнvelйgtelensйg kifejlõdйsйhez vezet. Jellemzõ a gyorsan nцvekedõ vбltozбs a CNS-ben, vesйkben, йs a szнvben.

Gyorsan sъlyosbodу vбltozбs tapasztalhatу a szemfenйknйl, amely lбtбscsцkkenйssel jбr. A gyors tьnetromlбs, a megbetegedйstõl szбmнtott nйhбny hуnap vagy 1-2 йv multбval, a halбlhoz vezethet.

A lassan sъlyosbodу hipertуniбs betegsйgnйl hбrom stбdiumot kьlцnbцztetnek meg.

Az ELSõ jellemzõ, az arteriбlis nyomбs ingadozбsa, amely kedvezõ kцrьlmйnyek kцzцtt  normбlisra csцkkenthetõ. A szemfenйk vйredйnyeinek gцrcsei lehetsйgesek.

A MБSODIK stбdiumban az arteriбlis nyomбs lйnyegesen йs бllandуsulva magasabb, mindannak ellenйre, hogy az ingadozбs jellemzõ rб. Gyуgyszer nйlkьl azonban a vбrnyomбs normбlisra nem бllнthatу be. Az agyvйrkeringйs zavarai is fellйphetnek. A szнv vйrszegйnysйge is megfigyelhetõ. Nem ritka a szemrecehбrtya vйredйnyeinek elvбltozбsa йs vizelet vбltozбs.

A HARMADIK stбdiumra jellemzõ, hogy az arteriбlis nyomбs magas szintje бllandу (kьlцnцsen a diasztolй). A vйrnyomбs csцkkenйs szцvõdmйnyek fellйpйsйnйl kцvetkezik be (szнvelйgtelensйg, szнvinfarktus, tбmadбs-inzultus), nйha erõsцdõ йrelmeszesedйs folyamatбnбl. Nem ritkбn, megfigyelhetõ az agyerek gуcos elvбltozбsa, paralнzis kialakulбsбval. A koronбria elйgtelensйg, vйrkeringйsi zavarok is kimutathatуk. Kialakul a vesйk йrelmeszesedйse. A szem recehбrtyбjбnak lйnyeges vбltozбsa kцvetkezik be.

A hipertуniбs betegsйg gyуgyнtбsa bonyolult feladat. A gyуgyнtу elsõsorban diйtбt javasolt, amely biztosнtotta a szervezet megkцnnyebbьlйsйt a fehйrje, zsнr, sу fцlцslegektõl.

Heti egyszeri hъsfogyasztбst javasoltak. Gyуgyfьvek fõzeteinek ivбsбt, valamint lйgzйstorna vйgzйsйt нrtбk elõ.

Az energiai hatбst a gerincoszlop йs a fej diagnosztizбlбsбval kezdtйk el – ez az energia gyуgyнtбs elsõ szakasza – vagyis az emberi test fõ energiakцzpontjait diagnosztizбltбk. A gyуgyнtу a gerincoszlop rendellenessйgeinek eltбvolнtбsбt, nemcsak energetikailag, de manuбlisan is vйgezte (lбsd: a Gerincoszlop gyуgyнtбsa c. fejezetet).

A gerincoszlopra az energia hatбst a gyуgyнtу hagyomбnyos mуdon vйgezte. Elõszцr kйt csatornбn õzte az energiбt a szemek sarkбbуl a fejbъbra, majd lefelй a gerincoszlop mentйn a farkcsonthoz, ahol ezeket a csatornбkat egy pontban egyesнtette. A farkcsont tйrsйgйben õ a Kundaliniit piros energiбval tцltцtte (a lemenõ nap fйnye), majd a gerincoszlop kцzepйn, ezt az energiбt fцlemelte a Vishudda csakrбig. A hъgyhуlyag meridiбnjain, az energiбt ъjra a farkcsonthoz kьldte, mйg jobban feltцltve a Kundaliniit. A Kundaliniibõl az energiбt, ismйt felemelik a gerincoszlop kцzepйn a fejbъbhoz. Az energia hasonlуan a szцkõkъthoz, nagyteljesнtmйnnyel бramlik a fejen kнvьlre, йs leereszkedik a test mentйn, ily mуdon lйtrehozza a nagy energia kцrt, melynek leнrбsбt megtalбlhatjбk a Hцrghurut c. fejezetben.

Az ENERGIA GYУGYНTБS MБSODIK SZAKASZA – a belsõ vйrkeringйsi szervek megtisztнtбsa. A vesйk stimulбlуdnak (serkentõdnek) йs бtmelegнtõdnek ъgy йrintkezйssel, mint tбvolsбgilag. A szнvre valу hatбs, a vйkonybйlrendszer, a lйp, gyomor, йs mбj ъtjбn valуsul meg, ily mуdon visszaбll a szнvmeridiбnok energiaegyensъlya.

A HARMADIK SZAKASZ – az arteriбlis nyomбs kiegyensъlyozбsa, amely kйt kьlцnbцzõ mуdszerrel valуsulhat meg.

AZ ELSõ mуdszer: a gyуgyнtу a kezeit a pбciensre helyezi – a balt a homlokra, a jobb kezet a tarkуra – йs gondolatban a kйppel dolgozik.

A gyуgyнtу a szemйt becsukva, a beteg kйpйt maga elй hнvja йs a tiszta, fehйr szнnõ „energia kйpmбson”, a Kundaliniitõl a napfйny fonat terьletйn, lбtja a vйredйnyek sõrõsйgйt. A gyуgyнtу ezt a vйredйny sõrõsйget egyenletes hбlуkйnt hъzza szйt az egйsz testen. Amikor ezt sikerьlt elvйgezni, akkor a vйrnyomбs csцkken.

A MБSODIK mуdszer: a gyуgyнtу szembe ьl a pбcienssel йs a szemцldцke kцzй nйz, hatva az Adzsna csakrбn бt, az egйsz szervezetre, energiailag kiegyensъlyozza abban a vйrбramlбst. Elйrhetõ ez abban az esetben, amikor megszõntek a vйrбramlбs megbomlбsбnak terьletei (pl.: a derйk йs medence terьletei, stb.). A hatбs egytõl – hбrom percig tart, ami utбn a vйrnyomбs csцkken.

Mindkйt mуdszer esetйben, a hatбs az Adzsna csakrбn бt (telepatikus kцzpont), valуsul meg, ennek kцszцnhetõen a beteget betбplбljбk a kigyуgyulбs programjбval.

A bulgбr gyуgyнtуk javaslatai:

1.      Sу йs erõs йtelmentes diйta fenntartбsa, kismennyisйgõ hъssal. Aszalt barack, datolya, fьge, alma, citrom fogyasztбsa.

2.      Naponta minimum egyszer, a lelket йs testet fellazнtу tornagyakorlatok vйgzйse. (lбsd: a Lйgzõgyakorlatok c. fejezetet)

3.      Hajlу gyakorlatok vйgzйse a gerincoszlop йs derйk-csнpõ tбjйkбn.

 

 

 

 

ALACSONY VЙRNYOMБS BETEGSЙG (Hipotуnia)

 

 

 

Az alacsony vйrnyomбs lehet elsõdleges йs mбsodlagos. A MБSODLAGOS alacsony vйrnyomбs fellйphet a szнvvйrrendszeri, endokrin, fertõzõ betegsйgek jelenlйtйben, a tбplбlkozбsi rendellenessйgek йs disztrofia hбtterйn.

Az alacsony vйrnyomбs kifejlõdйsйben nagy jelentõsйge van az цrцklцtt hajlamnak, a belsõ elvбlasztбsъ mirigyek funkciу romlбsбnak. Nagy szerepet jбtszanak a gуcos krуnikus fertõzйsek (mandulagyulladбs, arcьreggyulladбs (sinusitis), epehуlyag-gyulladбs, fogszuvasodбs).

A bulgбr gyуgyнtуk szerint az alacsony vйrnyomбsnбl bekцvetkezett vбltozбsok alapja a fõenergia csatornбban bekцvetkezett energia cirkulбciу zavar, amely a farkcsonttуl a fejbъbig terjed, lйtrejцn a mellйkvese-belsõsйgek rendellenessйgйvel lйtrehozva az alacsony vйrnyomбst.

Az alacsony vйrnyomбsnбl fejfбjбst, erõsebb izzadбst, ingerlйkenysйget, fбradtsбgot, periodikus szйdьlйst, йtvбgytalansбgot, telнtettsйget a gyomorban, szorulбsokat, a kйz йs a lбbak fбzбsбt, a menstruбciуs ciklus megromlбsбt, stb. йszlelik.

A beteg rйszйre a gyуgyнtбs, a helyes napirend meghatбrozбsбval kezdõdik. Javasolt a maximбlis friss levegõn tartуzkodбs, testnevelйssel valу foglalkozбs, vнzgyуgyбszat. Nagy jelentõsйge van az olyan teljes йrtйkõ termйkekkel valу tбplбlkozбsnak, amelyek legnagyobb mennyisйgõ prбnбt tartalmaznak (gyьmцlcsцk, zцldsйgek, fõzelйkfйlйk).

A bulgбr gyуgyбszok az energiagyуgyнtбst, a gerincoszlop megtekintйsйvel kezdtйk. Szьksйg szerint manuбlis terбpiбt is alkalmaztak (lбsd: A gerinc gyуgyнtбsa c. fejezetet).

A gyуgyнtу ezt kцvetõen a gerincoszlop mentйn az energia бramlбsok kiegyensъlyozбsбt vйgezte.

Ennek йrdekйben a pбcienst hasra fektettйk йs energiadiagnуzist бllapнtottak meg. Ott ahol йrezhetõ volt az energiahiбny, a gyуgyнtу ezt a rйszt, elkezdte feltцlteni tцbblet energiбval a gerinc mбs terьleteirõl. Amennyiben a gyуgyнtу az energia csatornбbуl energia elfolyбst йszlelt, ъgy õ elzбrta ezt az elfolyбst, dolgozva a pбciens aurбjбval. A manuбlis energiakorrekciу utбn nem ritkбn a betegnйl helyreбllt az artйriбs nyomбs.

 

 

 

 

Йrintkezõ hatбs alacsony vйrnyomбs esetйn.

 

Az ELSõDLEGES alacsony vйrnyomбs betegsйget a bulgбr gyуgyнtуk az energia normбlis cirkulбciуjбnak helyreбllнtбsбval – a fõ energiacsatornбban – a farkcsonttуl a fejbъbig, valamint a fejbъbtуl a nemi szervekig az arc-, mell-, йs has kцzйpvonalбn – szьntettйk meg. E kцzben, azйrt, hogy beindнtsбk йs normalizбljбk a tцbbi energiacsatorna funkciуit, amelyek hatnak az alacsony vйrnyomбs megjelenйsйre, a gyуgyнtу energia meleget, pumpбi a vesйk zуnбjбba, a lapockбk kцzй, a fej tarkу rйszйre, ъgyszintйn a kцldцk йs a napfйny fonat terьletйre. A gyуgyнtу dolgozhat йrintkezve, rбhelyezve sajбt tenyereit a zуnбkra, tбvolsбgilag йs йrintõ-tбvolsбgilag, mint az a rajzon lбthatу.

A MБSODLAGOS alacsony vйrnyomбs betegsйgnйl a gyуgyнtуk a betegsйg okбnak megszьntetйsйt a krуnikus betegsйg gуcra irбnyulу energiahatбs ъtjбn vйgeztйk (a gуc elnyomбsбra tevйkenykedtek), visszaбllнtottбk a belsõ elvбlasztбsъ mirigyek normбlis funkciуit (lбsd: A belsõ elvбlasztбs mirigyek betegsйgei c. fejezetet).

A bulgбr gyуgyнtуk javaslatai:

1.      Rendszeres sйta a friss levegõn.

2.      Lйgzõ tornagyakorlatok vйgzйse (lбsd: Lйgzõgyakorlatok c. fejezetet).

3.      Rendszeres hideg vizes zuhany.

4.      Gerinc hajlуgyakorlatok vйgzйse.

 

 

 

 

ЙRELMESZESEDЙS (Atherosclerosis)

 

 

Az йrelmeszesedйs krуnikus megbetegedйs, melynek alapja a lipidek cserйjйnek megbomlбsa. Kifejezõje a szervezetben bekцvetkezett energiaegyensъly romlбsa, melynek kцvetkeztйben az ьtõйr falбn a lipidek lerakуdnak (koleszterin йs annak йszterei).

Ez az ьtõйrfalak kemйnyedйsйhez, бteresztõkйpessйg szõkьlйsйhez йs nem ritkбn trombusok kйpzõdйsйhez vezethet. A sйrьlt ьtõerekben disztrofikus nekrotikus (ьszkцs) йs meszesedйsi folyamatok fejlõdnek ki.

A szervezetben az energiaegyensъly megbomlбsokra, amelyek az йrelmeszesedйshez vezetnek kьlцnbцzõ tйnyezõk vannak hatбssal, elsõsorban az ideg-pszichikai feszьltsйge, a belsõelvбlasztбsъ mirigyek funkciуinak elvбltozбsa, a kьlцnbцzõ anyagcsere zavarok, a mбj funkciуjбnak megbomlбsa, stb. Az йrelmeszesedйs, tцbbszцr, mбs betegsйgekhez is kapcsolуdik, melyek keletkezйsйnek oka, szintйn az egйsz szervezetben megjelenõ energiaegyensъly megbomlбs – cukorbetegsйg, elhнzбs, lбbkцszvйny, stb.

Az йrelmeszesedйsi folyamat elsõsorban a rugalmas ьtõerekben jelentkezik, бltalбban az ьtõerekben, koszorъerekben, az agyi, vese йs vйgtagok artйriбiban fejlõdik ki.

Az ьtõerek falбn a koleszterin, kьlцnбllу gуcok formбjбban rakуdik le. A lerakуdбs dinamikбja az йrelmeszesedйs kьlцnbцzõ stбdiumait vбlthatja ki, amelyek az йrelmeszesedйs morfogenйzisйre jellemzõk (morfogenйzis, az йlõ szervezetek jellegzetes alaki йs szerkezeti sajбtossбgainak kifejlõdйse).

EGYES stбdium (lipoidozis). Jellemzõ a lipidpйp lerakуdбsa йs felhalmozуdбsa az йr belsõ hйjбn. A gуcokban fokozatosan kifejlõdik a fibrozis (liposzklerozis).

MБSODIK stбdium. A lйtrejцtt gуcok szйtesnek, йs morzsбs pйppй vбltoznak (kбsбcska), amely a vйrfolyбsбval lemosуdhat, minek kцvetkeztйben felfedhetõ a fekйlyes felьlet (harmadik stбdium).

HARMADIK stбdium – kбsadaganat (atheroma).

A harmadik stбdiumban lehetsйges a trombusok kialakulбsa, a fekйlyes helyen, valamint a szцvõdmйnyes йrtrombуzis kifejlõdйse. A gуcokban sok kalcium rakуdhat le (NEGYEDIK stбdium – atherokalcinozis – mйszlerakуdбs). A gyуgyнtу a gyуgyнtбst бltalбnos javaslatokkal kezdte: megfelelõ alvбs, friss levegõn valу tartуzkodбs, mozgбs, diйta, gyуgyнtу koplalбs – egy naptуl hбrom hйtig. Kalуria nйlkьli йtrend: бllati zsнrok, sу йs cukor nйlkьli tбplбlkozбs. Nem javasoljбk az erõs elõйtelek, fõszerek, alkohol йs energiailag hideg hъsok – sertйs, liba, pulyka, valamint velõ, vese, ikra, mбj – fogyasztбsбt.

A gyуgyнtу a lipidek lerakуdбsбnak fьggvйnyйben kezdte el az energiбval valу gyуgyнtбst.

Az elsõ йs mбsodik stбdiumban a gyуgyнtу az egйsz szervezetben az energia visszaбllнtбsбn tevйkenykedett, nem fйlve a vйrnek az ьtõereken valу бtkergetйsйtõl. Az energia egyensъly elsõsorban a gerincben йs az elsõ kцzйpsõ meridiбnban valуsul meg, lйtrehozva az ъgynevezett kis energia kцrt (lбsd: a Tьdõgyulladбs c. fejezetet).

 

 

A dugattyъ mуdszere йrelmeszesedйs (arteroszkierуzis) gyуgyнtбsa esetйn.

 

A fentiek utбn a sйrьlt zуnбktуl fьggõen a gyуgyнtу lokбlisan tevйkenykedik.

Ezek: a mell йs has-zуnбk ьtõerei, koszorъerek, agy vagy vese ьtõerei, a periferikus vagy tьdõ verõerek. Lokбlisan dolgozva a gyуgyнtу az ьtõerek mentйn energiбt kьld a vйrбrammal szemben, mellyel vibrбlу йs pulzбlу hatбst йr el. Ennek kцvetkeztйben a lipid lerakуdбsok a felhalmozott terьletekrõl eltбvoznak.

A gyуgyнtу a munkбt a dugattyъ mуdszerrel fejezi be. Lйnyege abban van, hogy az energia mindkйt lбb talpбn бt a fejhez van kьldve, ott keresztezõdцtt йs visszaбramlott a talpakhoz. A kйzzel valу munkбnбl a gyуgyнtу tenyerei a testre derйkszцgben helyezkednek el йs gyakorlatilag a szervezet energiapбrosбt бtjбrjбk. Amikor az energia fцlfelй irбnyul, akkor a gyуgyнtу tenyerei fцlfelй vannak fordнtva, ha lefelй irбnyul, akkor a tenyerek lefelй.

A harmadik йs negyedik stбdiumban a gyуgyнtу arra tцrekszik, hogy ne erõsen hasson a vйrбramra, nehogy kimozdнtsa trombust a helyйrõl. A trombusokra a gyуgyнtу a szйtzъzбs mуdszerйvel hat. A megsйrьlt zуnбk energia pбrosaival dolgozva, a sajбt kezйvel бttцrli йs elйgeti a trombusokat.

Az energiahatбs a pбciens aurбjбnak helyreбllнtбsбval йs megerõsнtйsйvel fejezõdik be.

A bulgбr gyуgyнtуk javaslatai:

1.      A friss levegõn valу tartуzkodбs.

2.      Az alvбs йs йbrenlйt rendszerйnek betartбsa.

3.      Zsнr, sу, cukor nйlkьli diйta.

4.      Rendszeres tornagyakorlatok vйgzйse.

5.      Lйgzõ tornagyakorlatok vйgzйse (lбsd: Lйgzõgyakorlatok c. fejezetet).

 

 

 

 

 

SZНVGЦRCS - SZНVSZORULБS (Stenocardia)

 

A szнv vйrszegйnysйgi formбinak legelterjedtebb tьnete a szнvgцrcs, amelynek jellegzetes betegsйgi tьnete van. A koszorъйr vйrkeringйsйnek erõs megbomlбsa kцvetkeztйben lйtrejцtt szцvõdmйnyes бtmeneti szнvizom vйrszegйnysйg.

A szнvgцrcs tцrtйnhet a szнv, vйkonybйlйrrendszer, szнvburok, hбrmas melegнtõ meridiбnjainak energiaбramlбs megromlбsбnбl, valamint a mбj, gyomor, vesйk, egy йs mбs, a kцzponti idegrendszerrel kapcsolatos szerv rossz mõkцdйse kцvetkeztйben. Megjelenйse бltalбban a koszorъйr elmeszesedйsekor йszlelhetõ.

A szнvgцrcsnйl (roham esetйn) a szнv terьletйn, de kьlцnцsen a szegycsont mцgцtt, kьlцnbцzõ intenzitбsъ йs idõintervallumъ nyomу йs szorнtу fбjdalom йrezhetõ. A fбjdalom бltalбban roham jellegõ, йs kiterjed a bal vбll, bal kйz, a lapocka kцzцtti terьletre, nйha a jobb kйzre is.

 

 

A hideg energia kihъzбsa a pupillбkon бt szнvgцrcs esetйn.

 

 

A fбjdalmas rohamok lehetnek ritkбk йs sõrõbbek. A szнvgцrcs kifejlõdйsйnek lйnyeges alapjбt kйpezik azok a betegsйgek, amelyek elõsegнtik azt – kьlцnцs szerepe van a hipertуniбs betegsйgnek йs a cukorbetegsйgnek.

Az energiahatбs az alбbbi javaslatok utбn kezdõdik: napirend betartбsa a beteg rйszйre, rendszeresebben legyen a friss levegõn, ne fogyasszon alkoholt йs ne dohбnyozzon, valamint kerьlje az erõs, sьlt, йdes, cukorban gazdag йteleket. A bulgбr gyуgyнtуk a beteg rйszйre 2-3 hetenkйnt rцvid, egy-kйt napos koplalбst hatбroztak meg.

Az energiagyуgyнtбst a gyуgyбsz 6 fogбssal vйgzi.

 

 

Munka a szнv energia kettõsйvel.

 

1.        Tбvolsбgilag is йs йrintkezve is hat a bйlrendszerre.

(lsd. „Az emйsztõrendszer betegsйgei” c. rйszt)

2.      „A hideg energia elvonбsa” a pupillбbуl. Szabбly szerint ezt bal kйzzel vйgzik. Az ujjak a pupillбkra derйkszцgben kell, hogy irбnyuljanak. A tбvolsбg bбrmilyen lehet. A gyуgyнtу ekkor kйt „hideg fonalat” hъz a szembõl, a kezйre energia gombolyagot gombolyнtva, amely a kezelйs vйgйn a kйzrõl hideg vнzzel lemosandу.

3.      Kцzvetlen munka a szнvvel. A gyуgyнtу a szнv energiapбrosбt kйzbe veszi, йs hat rб, kivezetve  fцlfelй a bal vбllon бt a negatнv energiбt. Az energia pбrra kezek segнtsйge nйlkьl is lehet hatni.

4.      A gyуgyнtу йrintkezйssel hat, a bal kezet a homlokra, a jobbat a szнvre teszi. Ez idõben nem csak az energia pangбsa szõnik meg a szнvben, de helyreбll a vйrnyomбs is az ьtõerekben. A kйzrбtйt e mуdszere jу a szнvritmus normalizбlбsбra. A gyуgyнtу akkor a szнvritmus energiбjбt rбhelyezi a Vilбgegyetem ritmusбra, mikцzben a szнv йs Kozmosz ritmusбnak szinkronjбt йri el.

5.      A gyуgyнtу kezeinek kis йs gyõrõs ujjaival megfogja a pбcienst. Ekkor tбvolsбgilag energiameleget ad szнvbe, йs egyenletesen elosztja azt a kezekben йs a bйlrendszerben.

 

A szнvterьlet energia pangбs eltбvolнtбsa, az artйriбs nyomбs йs a szнvritmus helyreбllнtбsa.

 

 

6.      A kezelйs azzal fejezõdik be, hogy az energia a pбciens egйsz testйn egyenletesen kerьl elosztбsra, vagyis az energia egyensъlya helyreбll. A gyуgyнtу, kezdve az Anahбta csakrбtуl, feltцlti „nap” melegйvel a tцbbi energiakцzpontot lefelй a farokcsontig, felfelй a fejbъbig, ily mуdon kiegyenlнti йs megnцveli a beteg energiamezejйt. Fontos, e hatбsnбl a kйz йs lбbujjakon, valamint a test mбs rйszein бt „meleg” energia elfolyбs ne legyen. A gyуgyнtу nйha, mielõtt a beteg aurбjбt fel nem tцlti, elzбrja annak szervezetйben az energialyukakat.

 

 

 

Йrintkezõ-tбvolsбgi hatбs a szнvre az Anahбta-csakra ъtjбn.

 

 

A bulgбr gyуgyнtуk javaslatai:

 

1.        Szigorъ napirend betartбsa.

2.        Cukor, sу, zsнr йs sьlt йtelek nйlkьli diйta betartбsa. Tartуzkodбs a narkotikumok fogyasztбsбtуl (alkohol, dohбnyzбs, kбvй, stb.).

3.        Kйt-hбrom hetenkйnt egy-hбrom napos bцjt betartбsa.

4.        Rendszeres lйgzõgyakorlatok vйgzйse (lsd. „Lйgzõgyakorlatok” c. fejezetet).

5.        Rendszeres futбs vagy ъszбs.