A VESEBETEGSÉGEK

 

 

A vesék a fiatalság szervei – így mondták a bulgár gyógyítók, kiemelve e szervek különleges szerepét. Nemcsak a Volgai Bulgáriában, de az egész Keleten a vesékhez és azok energiacsatornáihoz úgy viszonyultak, mint olyan rendszerhez, amely az egész szervezet tevékenységéért felel.

Az õsi gyógyítók azt állították, hogy a vesék a tiszta energia tárolói, amelyek két kezdetbõl (vagy elembõl) állnak.

Az EGYIK kezdetet a tápláló anyagok képviselik, amelyek a belsõ szervek és belek aktivitásának anyagi alapját képezik.

A MÁSIK kezdet – ez az energia (szubsztanciája) – a megtermékenyülés alapja, az ember fizikai és lelki fejlõdésének lényege.

A Keleti medicinában úgy vélik, hogy a vesék tiszta energia-elégtelenségének következtében olyan szimptómák jelenhetnek meg, mint az ingerlékenység, kellemetlen látó érzések, éjszakai izzadás, stb.

A vesék ellenõrzik a csontokat és csontvelõ funkcióit. A vesék és csontok között szoros kölcsönhatás létezik. Párhuzamosan ezzel a vesék a test folyadékát ellenõrzik, amennyiben azokban patológiai elváltozás lép fel, úgy kifejlõdhetnek olyan megbetegedések és szimptómák, mint a vizenyõ, enurezisz (ágybavizelés), stb.

A keleti gyógyítók szoros kapcsolatot állapítottak meg a vesék és tüdõ, a szív, a vérkeringés és emésztés szervei között.

Követve a kínai koncepciót, a vesék meridiánja a jellem olyan tulajdonságait tartja kontroll alatt, mint: a határozottság, akarat, türelem, valamint a szellemi és nemi aktivitást. A vesék tükre a fülek – mondták Keleten.

A puha fülkagyló, az a vesék meridiánjaiban energia elégtelenségre utal – annak elõjele. A vesék és a vesék meridiánjain át a gyógyítók effektíven hatnak a központi idegrendszer, az agyi vérkeringés megromlásaira.

 

 

 


VESEGOMOLYAG-GYULLADÁS (Glomerrulon ephritis)

 

 

 

A vesegomolyag-gyulladás – a vesék legelterjedtebb gyulladásos betegsége. A betegségnek heveny és idült változatát különböztetik meg.

A heveny vesegomolyag-gyulladás kifejlõdésének 90 százalékát fertõzéses folyamat elõzi meg. Ezek közé tartoznak – leggyakrabban – a légzõszervek megbetegedései, a bõr gennyes sérülései, stb. A vese sérülése bekövetkezhet az idült mandulagyulladás hevenyesre fordulásakor és ellenkezõleg elmaradhat súlyos influenza után. Mindez függ a vesék-, húgyhólyag-, tüdõ meridiánjaiban cirkuláló energiától.

Az infekció bejutása a vesékbe, mindenekelõtt a vesék gomolyagjainak (kéreg) sérüléséhez vezet.

A heveny vesegomolyag-gyulladás felléphet még gyógyszer és élelmiszer allergia következményeként.

A heveny vesegomolyag-gyulladás leggyakoribb tünete – fehérjekiválás a vizeletben, vizenyõ és vérnyomás emelkedés.

A megbetegedés elsõ idõszakában a vesék elváltozása kicsi. A 8.-10. napon elváltozások észrevehetõk, amelyeket funkciós biopsziával (csapolás, élõszövet kimetszése), ultrahanggal, stb. lehet megállapítani. Maguk a betegek gyengeségre, derék fájdalomra, fejfájásra, étvágytalanságra, émelygésre, hányingerre, fájdalomra, vagy nehézségre a gyomorban, fájdalomra a szívtájékon, szívdobogásra panaszkodnak. Jellemzõ a gyors vizenyõ növekedés és annak viszonylagos gyors eltõnése.

A betegség hevenyes kezdete esetén, vérnyomás növekedés észlelhetõ.

Az idült vesegomolyag-gyulladásra szintén jellemzõ a vesegomolyagok megsérülése. A megbetegedés folyhat évekig, több tíz évig, tüneti megjelenésére a sokformájúság jellemzõ, ami végérvényesen a veseelégtelenséghez vezet.

Az idült vesegomolyag-gyulladás kialakulhat azonnal a heveny gyulladás után, vagy egy bizonyos idõ után. Megkülönböztetnek elsõdleges – idült vesegomolyag-gyulladást. A megbetegedésre jellemzõ a vesék progresszív csökkenése, szöveteik tömörítésével.

Az idült vesegomolyag-gyulladást sokszámú tüneti megjelenülés jellemzi. Megkülönböztetnek vesegyulladásos, vegyes és vérvizeletes formát. Én, itt ezeket a formákat nem részletezem, mindössze megjegyzem, hogy egyes esetekben a megbetegedés hevenyessége gyorsan fejlõdik, és minden jellegzetes szindrómával van kísérve, más esetekben – hervadt folyás elmosódott szimptómatikával figyelhetõ meg, idõvel a megbetegedés csak a vizelet minimális patológiai változásával jelentkezik.

Az energiahatás a beteg részére, általános javaslatokkal kezdõdik:

-         a heveny idején szigorú ágybanfekvés;

-         szigorú diéta, ahol ki kell zárni a magas fehérje – és sótartalmú ételt;

-         gyógykoplalás és szervezetet megkönnyítõ napok betartása.

A gyógyító mielõtt elkezdené a szervezetre való hatást, végrehajtja az energiadiagnosztizálást, melynek során megállapításra kerül a szervek közötti energiakapcsolat és azok energiapotenciálja.

Azonnal szeretném figyelmeztetni az olvasót arra, hogy a vese gyógyításánál az egész szervezetet gyógyítani kell. A fentiek miatt a bulgár gyógyítók a beteg minden alapvetõ energiaközpontjára és annak energiamezejére hatottak. Az elsõ, amit a gyógyító elvégzett – megnyitotta a vese energia ajtaját, távolsági életenergia küldéssel a Manipura-csakra térségébe. A beteg eközben, érezheti a derékból kiinduló hideg szél áramlatát, valamint gémberedést a vesék térségében. Amikor a vesékbõl maximális mennyiségõ energetikai hideg került ki, akkor a bulgár gyógyítók érintkezéssel hatottak, kézráhelyezés módszerével (úgy, ahogyan az A bulgár gyógyítók titkai c. fejezetben megfogalmazásra került).

A csakrák élet pránával való feltöltése során szintén el kell távolítani a sokszámú betegséget a légzõszervekbõl, vérkeringési és emésztõszervekbõl. A gyógyító ezt követõen a beteg endokrin rendszerén és telepatikus központján át hatott annak veséire. Behelyezve a gyógyulás programját az Adzsna-csakra területére, helyreállította a beteg auráját.

Dolgozva a beteg energia mezejével, a bulgár gyógyítók javasolták, nemcsak a csakrák energiával való feltöltését, de a közöttük lévõ energiaegyensúly és az energiatömörség visszaállítását a csakrák szintjén.

A bulgár gyógyítók javaslatai:

1.      Diéta betartása, minimális fehérje – és sótartalmú élelemmel.

2.      Rendszeres könnyítõ napok és gyógykoplalás betartása, egytõl-három napig.

3.      Gyulladást csökkentõ és vesetisztító gyógyteák fogyasztása.

4.      Légzõ és testtornagyakorlatok végrehajtása.

 

 

 

 


VESEMEDENCE-GYULLADÁS (Pyelonephritis)

 

 

 

A vesemedence-gyulladás – ez nem specifikus fertõzõ gyulladásos megsérülése a medencék, a vesék szövet közötti nefron csatornácskáinak.

A vesemedence-gyulladás heveny és idült, elsõdleges és másodlagos formáit különböztetik meg.

Az ELSõDLEGES heveny vesemedence-gyulladás a következõ feltételek mellett fejlõdik ki:

-         a vesék, húgyhólyag, a hátsó középsõ és az elsõ középsõ energiacsatornákban megromlik az energiaegyensúly, majd a többi energiacsatornában is;

-         a szervezet immunitása csökken;

-         a masszív fertõzés jelenléte, amelyik képes lenne a szervezet ellenállásküszöbét leküzdeni;

-         mikroáramlás kifejezett és állandó felbomlása a vesékben, amely heveny vírusos-baktériumos fertõzés hatására lép fel.

A MÁSODLAGOS vesemedence-gyulladás kifejlõdésénél az alábbi tényezõkre lehet felfigyelni:

-         a vesék és húgyutak rendellenességei;

-         öröklött beteges anyagcsere;

-         öröklött energia egyensúlyzavarok;

-         hipervitaminózis D. (a szervezet D vitaminból túlságos ellátásából fakadó kóros állapot).

 

 

 

Érintkezõ-távolsági hatás a vizelet-nemi rendszerre a Muladhara – és Manipura-csakrák útján.

 

 

A heveny vesemedence-gyulladásra jellemzõ a szervezet általános romlása, bágyadtság megjelenése, nyugtalanság, álmatlanság, étvágycsökkenés, hidegrázás, magas láz, heves deréktáji fájdalom.

Az idült vesemedence-gyulladás lefolyhat hullámosan, megjelenve hevenyszerõen vagy lappangva. Általános tünetei: tompa fájdalom a sérült vese tájékán, gyors elfáradás, súlyos érzés a fejben vagy fejfájás, étvágycsökkenés. Megfigyelhetõ még fájdalmas vizelés, jelentéktelen gyomorfájdalom, a testhõmérséklet rövid idejõ emelkedése.

A vesemedence-gyulladás gyógyítása rá kell, hogy irányuljon az energia-cirkuláció normalizálására az energiacsatornákban és az életenergia-központokban. A vizelet ürítése fontos, nemcsak az alapvetõ megbetegedések likvidálására, de a veséken kívüli fertõzõ gócokra is.

Szigorúan be kell tartani az alvás és ébrenlét rendszerét védekezõ diétát, a gyümölcs – és zöldséglevek bõséges fogyasztását.

A vesékre az energiahatást hasonlóan javasolják elvégezni, mint a vesegomolyag-gyulladásnál (lásd: Vesegomolyag-gyulladás c. fejezetet).

A bulgár gyógyítók a hatásnövelés érdekében, energia gyógyítás idején az érintkezõ-távolsági hatást használták ki: a gyógyító kezeit a beteg talpára helyezte és az energiát a lábakon át küldte a vesékbe.

Párhuzamosan a beteg Manipura-csakrája feltöltõdött energiával, a gyógyító Adzsna-csakrájából küldött pránával.

A bulgár gyógyítók javaslatai a vesemedence-gyulladás esetén ugyanazok, mint a vesegomolyag-gyulladásnál (lásd: Vesegomolyag-gyulladás c. részt).

 

 


 

HÓLYAGHURUT (Cystitis)

 

 

A hólyaghurut – a húgyhólyag falának gyulladása, amely létrejön fertõzéssel, avitaminózissal (vitaminhiány), sugárzástól, vagy gyógyszerbevétel után, az energia központokban – Szvadhisztána-, Manipura-csakrák-, valamint a húgyhólyag, vesék, hátsó középsõ és elsõ középsõ meridiánokban, az energia-cirkuláció megbomlása következtében.

A hólyaghurut lefolyás jellege szerint lehet heveny és idült, az elterjedtség tekintetében – gócos és diffúziós.

A heveny hólyaghurut legfontosabb tünete a gyakori vizeléskényszer, kínzó fájdalmas vizelés inger, fájdalom a has alsó részében és a hímvesszõben. Szövõdmény esetén a vesemedence-gyulladás fejlõdhet ki. A vizelet színe és áttetszõsége, a vér bejuttatása miatt megváltozik.

Az idült hólyaghurut a heveny gyulladás tünete következményeként jelenik meg, kedvezõtlen tényezõk hatására (gyakori fertõzések, stb.) elhúzódóvá válik, majd idült folyamattá, amely kihat a vesemedence rendszerére is.

A hólyaghurut gyógyítása sokban hasonlít a vesék gyógyításához, mi több a bulgár gyógyítók a húgyhólyagra a veséken át hatottak. A hólyaghurutnál a diéta teljes értékõ kell, hogy legyen, kizárva a húgyhólyagot ingerlõ anyagokat. Bõséges folyadék fogyasztását javasolják.

Az energiadiagnosztizálásnál fontos, hogy megállapításra kerüljön a fertõzés eredete (ha ilyen létezik) a más szervekben, valamint a húgyhólyag és a szervezet más szervei és rendszerei közötti energia kapcsolat megromlása.

Az energiahatás több fázisban történik:

1.      Érintkezéses átmelegítés oly módon, hogy kezeket a has alsó részére és a farkcsigolya tájékára helyezik (a jobb kéz a has oldalára, a bal kéz a farkcsigolyára helyezõdik).

2.      Végrehajtják a vesékre való hatást oly módon, ahogyan az A bulgár gyógyítók titkai és a Vesegombolyag-gyulladás c. fejezetekben leírásra került.

3.      A húgyhólyagra való hatás a vesék útján. Javasolják, hogy ez esetekben is alkalmazásra kerüljön a kézráhelyezés módszere a has oldaláról a húgyhólyag térségére (jobb kéz) és a hát oldaláról a vesékre (bal kéz).

4.      A beteg energiamezejének visszaállítása, feltöltve azt az élet pránával.

A bulgár gyógyítók javaslatai:

1.      Diéta betartása kis cukortartalmú, só-, zsír-, csípõs-, sült élelem nélkül;

2.      Rendszeres gyógykoplalás egytõl-három napig;

3.      Rendszeres hasmasszírozás, különösen annak alsó részén.

4.      Gyógyfüvekbõl készült fõzetek fogyasztása.

 

Hosted by uCoz