A HБTGERINC GYУGYНTБSA

A bulgбr gyуgyнtуk a gerinc gyуgyнtбsбt komplexen vйgzik. A diagnуzis energetikailag, a csigolyaнv-nyъlvбnyok йs a mellettьk lйvõ szцvetek бttapogatбsбval tцrtйnik.

A bulgбr gyуgyнtуk szerint a gerinc-porckorong betegsйge esetйben a manuбlis terбpiбt, a megbetegedйs kezdeti stбdiumбban kell vйgezni. A gerinc-porckorong megbetegedйsйnek kцvetkezõ szakaszait kьlцnнtik el.

1.      Fellйpnek a porckorongok (rostos gyõrõ) hasadбsai, minek kцvetkeztйben a belsõ zselйs бllomбny бthelyezõdik, nagyobb mйrtйkben hбtrafelй. A lokбlis fбjdalom tьnete, a megsйrьlt szegmens szintjйn, a porckorongtok (rostos gyõrõ) kьlsõ rйtegйbõl kimenõ Ljuska idegvйgzõdйs ingerlйsйben, valamint a kцtõszцveti rendszerben йs a gerincvelõ burkбban бllapнthatу meg.

A mell tбjйki gerincoszlop rйszйnek korrekciуja йs az izmok lazнtбsa a tenyerek nyomбsa ъtjбn (irбny: lefelй йs oldalt a gerincoszloptуl).

2.      A porckorongtok (rostos gyõrõ) sokszбmъ repedйse, annak fokozatos kiszбradбsбhoz, a porckorong magassбgбnak csцkkenйsйhez, rцgzнtõ funkciуjбnak csцkkenйsйhez vezet, minek eredmйnyekйnt fejlõdik ki a gerinc szegmens bizonytalansбga.

3.      Megtцrtйnik a porckorong teljes szйtszakнtбsa, a rostos szцvet fokozatos belйszцvйsйvel. Lehetsйges a porckorong szйtszakadбsa a belsõ zselйs бllomбny kisebb vagy nagyobb mennyisйgõ betьremkedйsйvel a gerincvelõ ьregйbe (kialakul a porckorongsйrv).

A derйk йs mell alsу gerincoszlopi rйsz korrekciуja a csigolyanyъlvбnyok nyomбsa ъtjбn (irбnya: lefelй йs a fej felй).

Erre a szakaszra jellemzõ a kifejezetten kьlцnbцzõ formбjъ idegsйrьlйs, tartуs fбjу szindrуma, kifejlõdik a spondilуzis.

4.      Kifejlõdik a porckorong rostossбga, annak jelentõs magassбg csцkkenйsйvel йs fellйp a csigolyбk mozdulatlansбga – merevsйge.

Gyakran megfigyelhetõk, nйhбny gerincszegmensben, a gerinc-porckorong megbetegedйsйnek kьlцnbцzõ stбdiumai.

A derйktбji gerincoszlop rйsz korrekciуja a lбb hajlнtgatбsбval a csigolyanyъlvбnyok egyidejõ nyomkodбsбval (az irбnyt a nyilak mutatjбk).

A bulgбr gyуgyнtуk a gerincporc megbetegedйsйnek okбt a gerincoszlop mentйn cirkulбciу energia megbomlбsбban lбttбk. A gyуgyнtу a megbomlбst az йrintkezõleges diagnуzisbуl бllapнthatja meg, oly mуdon, hogy a tenyerйt vйgig viszi a gerinc vonalбban.

A derйk йs mell alsу gerincoszlop rйsz korrekciуja a vбll-csнpõ kar kihasznбlбsбval (a csнpõ fцlfelй йs a mбsik lбbhoz irбnyul, a vбllak lefelй).

 A diagnosztizбlбs ilyen mуdszere mellett, lйnyeges energiamegbomlбs esetйn йles hõmйrsйklet-vбltozбsok йszlelhetõk. A tбvolsбgi diagnosztizбlбs, szintйn lehetõsйget ad a gerinc tйrsйge energia-hiбnyossбgбnak megбllapнtбsбra. A gerinc energia pбrosбnak бttapogatбsakor pontosabb diagnуzis is megбllapнthatу, egйszen a porckorong deformбciуjбnak meghatбrozбsбig.

Tapintбs esetйn a diagnуzis megбllapнtбsбnбl fontos a megfelelõ pontokra hatу nyomбs йs azok fбjdalmi foka alapjбn a megbomlбs megбllapнtбsa. Mindenekelõtt ezek azok a pontok, amelyek az ьlõideg mentйn helyezkednek el (a far terьletйnek alsу rйszйn, kцzepйn, az ьlõdudor йs a nagyforgу kцzцtt; a farizom alatt; a csнpõ kцzepйn; a tйrd alatti gцdrцcskйben; a lбb kцzйpsõ rйszйn; a szбrkapocs csontfej mцgцtt; a talpon). A diagnosztizбlбsnбl nem kis jelentõsйge van azoknak a pontoknak, amelyek a csigolyaнv nyъlvбnyok terьletйn vannak, valamint a nyъlvбnyok elhelyezkedйsйnek йs azok formбjбnak.

A derйktбji gerincoszloprйsz korrekciуja a tйrd-mellkas alsу rйsz kar kihasznбlбsбval.

Megjegyzendõ, hogy az energiaegyensъly megbomlбsбra a gerincben tцbb tйnyezõ hat, amelyek elsõsorban az йletformбkhoz kцtõdnek: nehйz йtel, tъlzott fizikai megterhelйs, stresszбllapot, stb.

A derйk, a mell kцzйp йs alsу tбjйki gerincoszlop rйsz korrekciуja a medence elforgatбsбval, kihasznбlva a csнpõcsont – izьlet – vбll kart.

A manipulбciу (kezelйs) elõtt vйgre kell hajtani az egйsz gerincrйszleg masszнrozбsбt. A masszнrozбst vйgre kell hajtani, ъgy az бltalбnos, mint a fej йs nyak beteg йs refletor pontjain. Бltalбnosan elismert, hogy a helyesen vйgrehajtott manipulбciуt (kezelйs) ropogбs kнsйri az нvkinцvйses izьletekben, fejecske йs a dudor цsszenцvйsйnйl. A beteg tьnet eltбvolнtбsбra бltalбban egy-kйt kezelйs kell, de nйha kilencig is eljuthat, annak йrdekйben, hogy a megfelelõ eredmйnyt elйrjьk.

A bulgбr gyуgyнtуk cйlszerõnek tartottбk a manuбlis terбpiбt цsszehangolni az energiahatбssal.

A gyуgyнtу a kezelйst a gerinc mell terьleti manipulбlбsбval kezdi el. A beteg ekцzben hasonfekvõ helyzetben van, kilazнtott бllapotban. A gyуgyнtу az eljбrбst azzal kezdi, hogy nyomja az izmokat, amelyek a gerinctõl jobbra йs balra helyezkednek el, elõszцr a gerinc mell felsõ, majd a kцzйpsõ йs alsу mell terьleti rйszein. A nyomбs a beteg kilйgzйsekor kerьl vйgrehajtбsra. Ezt kцvetõen a derйktбji izmok azonos nyomбsбra kerьl sor. A gyуgyнtу a nyomбst mindkйt tenyerйvel vйgzi, a jobb kezet a balon tartva йs jobb kezйt a gerinc bal oldalбra helyezve.

A gerincoszlop mell – йs derйk szakaszainak korrekciуja hajlнtбs ъtjбn.

A tovбbbiakban a gyуgyнtу a nyomбst nem a tenyerйvel, hanem az цkleivel vйgzi. A manuбlis terбpiбt a gyуgyнtу lentrõl fцlfelй, a gerinc derйktбji rйszйrõl a melltбjйka felй vйgzi.

A gyуgyнtу a nyomбst a csigolyaнv nyъlvбnyok mindkйt irбnybуl, az цklei бtgцrgetйsйvel vйgzi.

A mell йs derйktбjйki gerincoszlop rйsz korrekciуja felrбzбssal йs disztrakciу ъtjбn (nyъjtбs fцlfelй йs kцnnyedйn hбtrafelй).

A kцvetkezõ szakasz – nyomбs a kiбllу csigolyaнv nyъlvбnyokra lentrõl fцlfelй, elõszцr a kйzfej tenyйr rйszйvel, majd цkцllel. Ekkor a csigolyaнv nyъlvбnyok a gyуgyнtу III. йs IV. kйzkцzйp csont fejecskйi kцzцtt vannak йs a kйzfeje III. йs IV. ujjainak alapoldalбn helyezkedik el.

A gerinc mentйn megbomlу normбlis energia-cirkulбciу miatt, a gerinckorong megbetegedйsйnйl, gyakran eltolуdnak a csigolyaнv nyъlvбnyok, az egyik jobban, a mбsik kevйsbй emelkedik ki a hбt sнkjбhoz viszonyнtva. A csigolyaнv nyъlvбnyok kцzцtti kapcsolat normalizбlбsa az alбbbiak szerint tцrtйnik: a gyуgyнtу a bal kйz kцzйpsõ йs mutatуujjait a kiбllу csigolyaнv nyъlvбnyra helyezi (a kцzйpsõujj a nyъlvбnyon fekszik, a mutatуujj a kцzйpsõ nyъlvбnyon), jobb tenyerйvel vйgrehajtja a bal kйz mutatуujjбnak уvatos kopogtatбsбt. Ez a manipulбciу felemeli az alullйvõ йs leengedi a kiemelkedõ csigolyaнv nyъlvбnyt.

A gerincoszlop teljes rendszerйnek korrekciуja felrбzбssal йs disztrakciу (nyъjtбs fцl йs hбtra) ъtjбn.

A kiбllу csigolyaнv nyъlvбny nyomбsбt цssze lehet hangolni a gerinc derйktбji kihajtogatбsбval, amelyet a gyуgyнtу vйgez a beteg lбbait keresztbe fцlemelgetve, egyidõben nyomva tenyerйvel a kiбllу derйktбji gerincнv nyъlvбnyt.

A gyуgyнtу a soron kцvetkezõ gerinckorrekciуt vйgzi el, kihasznбlva a hosszъ йs kцzйpkarokat, valamint a felrбzбst (rйszletesebben lбsd a rajzokat йs azok magyarбzatбt).

A gerincoszlop nyaki rйszйnek korrekciуja disztrakciу йs fejfordнtбs ъtjбn (az irбny kцnnyedйn fцlfelй йs a vбll felй).

A manuбl terбpia a gerinc nyaki terьletйnek korrekciуjбval fejezõdik be. Elsõ, amit a gyуgyнtу elvйgez, az hogy уvatosan vйgrehajtja a gerinc nyaki rйszйnek kihъzбsбt, sajбt tenyerйvel megfogva a beteg fejйt йs vбll elõtti tбmaszt csinбlva a beteg vбll izьleteiben. A beteg ekцzben ьl vagy бll, a gyуgyнtу annak a fejйt fцlfelй hъzza.

A korrekciу kцvetkezõ szakasza a beteg fejйnek egyidejõ hajlнtбsa a nyaknak a gyуgyнtу keze kцzцtt valу бthajlнtбsбval. Ez a kйz kцnnyedйn nyomja a nyakat, ugyanakkor a mбsik kйz vйgrehajtja a beteg fejйnek meghajtбsбt. A korrekciу ъgy jobbra, mint balra valу hajlogatбssal tцrtйnik.

A tovбbbiakban vйgrehajtбsra kerьl a gerinc nyaki rйszйnek korrekciуja, a fej egyik йs mбsik oldalra valу fordнtбsбval. A fordнtбsok уvatosan tцrtйnnek, a recsegйs megjelenйsйig.

A gerincoszlop nyaki rйszйnek korrekciуja (irбnya: fej – fцlfelй, vбllak – lefelй).

A gyуgyнtбs a gerincre valу energiahatбssal fejezõdik be. A nagyon erõs megbomlбsnбl a gyуgyнtу йrintkezõleges бtmelegнtйst vйgez sajбt tenyereivel az energiakцzpontokban, amely a gerincen helyezkednek el. A kezek elõszцr a farkcsontra helyezõdnek (Mulбdhara-csakra) йs a hetedik nyakcsigolyбra (Vishuddha-csakra). Ez alkalommal az energiбt a gerincoszlopon бt az egyik kйztõl kьldik a mбsikkal fogadjбk.

A tovбbbiakban a bal kйz, amelyik a Vishudda-csakrбn fekszik, бthelyezõdik a szнvkцzpontokra (Anahбtra-csakra) majd a vese kцzpontra (Manipura-csakra) йs a nemi kцzpontra (Szvadhisztбna-csakra). A jobb kйz ez alatt бllandуan hat a Muladhбra-csakrбra.

A gerincre valу hatбs utбn a gyуgyнtу йrintkezõlegesen feltцlti energia meleggel a vesйket, azйrt mert Keleten ъgy vйlik, a vesйk a kцzponti idegrendszerrel egyьtt hatnak a gerinc funkciуira.

A vesйk rossz mõkцdйse mindenekelõtt a gerinc derйktбji rйszйnek megbomlбsбra utal. A beteg, ugyanis a vesйket nem йrezve, reggelenkйnt fбjdalmakat йrezhet a gerinc derйktбji rйszйn.

A gyуgyнtбs a gerincoszlop energiбjбnak tбvolsбgi kiegyenlнtйsйvel, a beteg energiamezejйnek visszaбllнtбsбval, az energiakцrцk lйtrehozбsбnak mуdszerйvel fejezõdik be.

A bulgбr gyуgyнtуk javaslatai:

1.      Hъs-, sу-, zsнr-, йs erõs fõszerek nйlkьli diйta betartбsa.

2.      Gyуgyfьvek felhasznбlбsa.

3.      A megkцnnyнtõ йs koplalуnapok rendszeres betartбsa.

4.      Gerincre alkalmazhatу tornagyakorlatok vйgrehajtбsa.

5.      Йles fбjdalom esetйn, a gerincre, kemйnyre fõtt fйl tyъktojбst kell rбhelyezni (a megtisztнtott tojбsokat, egйsz йjszakбra, a fбjdalmas helyekre kell helyezni. A meleg fenntartбsa йrdekйben azokat tцrьlkцzõvel йs celofбnnal kell betakarni.